Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

100 éves az amerikai régészet

2006. december 21. 11:45

Az amerikai örökségvédelmi törvény centenáriumán a régészet társadalmi szerepvállalásáról, az őslakosok és a szaktudomány viszonyáról,valamint a technológia szerepéről is megemlékeztek.

<

Amerikai régészek saját múltjukról

Az El Morro (Új-Mexikó) és a Montezuma Castle (Arizona) emlékműveknél egyszerű megemlékezés keretében ünnepelték az amerikai örökségvédelmi törvény (Antiquities Act) aláírásának 100. évfordulóját. Az ünneplés jó alkalmat adott arra, hogy az amerikai régészek végigondolják, szaktudományuk miképpen fogalmazta újjá és terjesztette ki a múlt kutatásának kérdéseit és módszereit.

"Az Örökségvédelmi törvény nagy lépés volt az amerikai régészet történetében. A törvény révén a régészet fontossá vált a közvélemény szemében, különösen azután, hogy az 1906. június 8-án történt aláírás után két hónappal már fel is állították a Régészeti Intézetet" - állítja Jane Waldbaum régész, az amerikai Régészeti Intézet vezetője. Teddy Roosevelt nem vesztegette az időt, mivel rögtön 18 történeti emlékhelyet nevezett meg, köztük a Wyomingban található Ördögtornyot (Devils Tower), majd két évvel később az arizonai Grand Canyon is felkerült a listára.

Teddy Roosevelt akcióban

A kétoldalas törvény az újonnan létrehozott történeti emlékhelyeknél csak a "tekintélyes múzeumoknak, egyetemeknek, főiskoláknak és más elismert tudományos vagy oktatási intézményeknek" adott engedélyt a régészeti emlékek felkutatására és vizsgálatára. Roosevelt elnök egy tollvonással elősegítette a régészet fejlődését, és keresletet teremtett a hivatásos régészek iránt. Erre komoly szükség volt, hiszen az aláírást megelőző évtizedekben a telepesek kincsvadászata és a puebló emlékek lerombolása egyre nagyobb méreteket öltött.

A törvény lehetővé tette az elnökök számára hatalmas szövetségi területek védetté nyilvánítását is. A gyakorlat ma is él: idén júniusban Bush elnök a 124. történeti emlékhelyet hozta létre a Hawaii-szigetek északnyugati részén: ez az 56 ezer hektár kiterjedésű ún. Tengeri műemlék.

National Register of Historic Places

A hetvenes években egy időre megszakadtak az ásatások, mivel az amerikai őslakosok is beleszólást követeltek az ottani munkába. "A régészet állandóan változik. Még mindig folynak ásatások a történelmi parkon kívül, de a parkokban már ritkábban"- mondja Stephen Plog, a Virginia Egyetem régésze. "A régészetnek ugyanis olyan dolgokkal kellett megbirkóznia, amelyeket sokáig figyelmen kívül hagyott: az emberi tényezővel" - mondja Plog.

A még mindig folyó ásatásokon így ma már modern technológiával dolgoznak. Olyan radart használnak, amely a leleteket a föld alatt vizsgálja, így nem kell megbolygatni a romokat. "De azért ne aggódjunk, még mindig vannak új régészeti lelőhelyek és új régészeti kérdések. Az Örökségvédelmi törvénynek köszönhető, hogy 100 év múlva is lesznek olyan régészek, akik ezekre a kérdésekre válaszolni tudnak majd."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

100 éves az amerikai régészet

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra