Kátrányból készült az ókori műszemgolyó
2006. december 20. 11:45
Egy ókori mesterember komoly szakértelemmel készítette el egy iráni nő műszemét. Ebben persze még semmi különleges nem lenne, csakhogy mindez az egyiptomi piramisok építésével egy időben történt.
<
A Megégett Városnak nevezett 5000 éves település a Közel-Kelet egyik legősibb kultúrjának romjait őrzi. A terület régészeti értékeit elsőként Stein Aurél magyar tudós (akit a világ többnyire Sir Aurel Stein brit régészként ismer) fedezte fel. Stein után először olasz régészek végeztek a területen ástatásokat 1967-től kezdődően, akiktől az iráni Manszur Szajjadi vette át a munkát 1974-ben.
A Megégett Város az urbanizáció, a városi kultúra egyik legelső nyoma az emberiség történetében. A gazdag leletek alapján egyértelmű, hogy a város fénykorában elképesztően fejlett civilizációnak adott otthont; lakói vadászattal, halászattal, szövéssel és magas szintű fazekassággal foglalkoztak. Sok jel utal arra, hogy a város valóságos találkozópontja volt az ősi fejlett civilizációknak, így a mezopotámiainak, az indiainak és a kínainak. A városban folytatott ásatások során eddig a világ legrégibb dobókockája és ostáblája, a legkorábbi ismert köménymag, és a világ első animációja került elő.
A most talált lelet bár nem arany, ám jóval valódibbnak tűnik. Az ásatásvezető régész, Manszur Szajjadi szerint a szemet természetes kátrány és állati zsiradék összekeverésével alakították ki, de a pontos összetétel meghatározásához még további vizsgálatokra lesz szükség. A szemgolyó szinte teljesen valósághű, így készítője minden bizonnyal egy fél milliméternél is vékonyabb arany drótot használt a hajszálerek megrajzolásához, a pupilla pedig gyémát alakot kapott. Szajjadi szerint a szemhéj nyoma még ma is látható a szemgolyón, és a jelek szerint a nőnek pont a gyakori használattól keletkezett tályog a szemüregében.
Michael Harris, a Berkeley Egyetem szemésze szerint a szemgolyó és a sírban talált tárgyak egyaránt azt sugallják, hogy a nő a korabeli elithez tartozhatott. Szerinte a szemgolyó elsősorban nem orvosi, hanem szépészeti célokat szolgálhatott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
