Az ún. `Watergate-ügy` egyik főszereplője Los Angeles-ben látta meg a napvilágot. Politikai tevékenységét Richard Nixon kampányvezéreként kezdte, majd annak elnökké választása után ő lett a Fehér Ház politikai apparátusának főnöke. 1972. június 17-én, a Demokrata Párt országos bizottságának irodájában (Watergate-épület) őrizetbe vettek öt személyt: különböző lehallgató-készülékeket és fényképezőgépeket találtak náluk. Kiderült, hogy a szálak a republikánusok uralta Fehér Házba vezetnek. Haldeman vezetésével az elnöki hivatal a következő hónapokban mindent megtett, hogy az egyre dagadó botrányt - akár törvénytelen eszközökkel is - eltussolja. Végül 1973-ban ő és John Ehrlichman elnöki tanácsadó mégis távozni kényszerült hivatalából. Később `összeesküvés és az igazságszolgáltatás akadályoztatása` címén elítélték őket, s ő tizennyolc hónapig ült börtönben. Nyers, parancsolgató modora miatt a Fehér Ház `poroszának` nevezték, s azt mondták róla, hogy főnöke védelmében `berlini fallal` vette körül a Fehér Házat. Santa Barbara-ban hunyt el 1993. november 12-én.