A mai Türkmenisztán területét az i. e. VI. században a perzsák, majd két évszázaddal később a makedónok hódították meg. A VII-VIII. században arab fennhatóság alá került, ekkor terjedt el az iszlám hit. Az arabok után a Tárhida, a Számánida, majd a Szeldzsuk Birodalom része volt a terület, a XIII. században pedig mongol uralom alá került. 1868 és 1885 között Oroszország vette birtokába. 1918-ban megalakult a Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, 1920-ig a fehérek uralták a területet. 1924-ben a Szovjetunió tagállama lett Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven. 1990. augusztus 23-án Türkmenisztánt önálló nemzeti állammá kiáltották ki. Az 1991. október 26-i népszavazáson a választópolgárok 94 százaléka a függetlenségre szavazott, majd október 27-én a parlament kimondta a Türkmén Köztársaság függetlenségét. 1991. december 21-én az ország csatlakozott a Független Államok Közösségéhez, 1992 márciusában az ENSZ tagállama lett, 1995-től pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja is. 1993-ban Türkmenisztán nem értett egyet a FÁK bizonyos központosító törekvéseivel, és megtagadta a gazdasági uniót szorgalmazó nyilatkozat aláírását. Ellensúlyozásként a többi közép-ázsiai köztársasággal közös piac kialakítását határozták el.