A modern elektronikus számítástechnika úttörője Teignmouth-ban látta meg a napvilágot. Munkássága kiterjedt a függvényelmélet, a számítástechnika és a közgazdaságtan területére. 1812-ben részt vett az Analitikai Társaság megalapításában. Céljuk az volt, hogy az új európai eredményeket meghonosítsák az angol matematikában. Babbage-t tagjává választotta a londoni Royal Society. Ő kezdeményezte a Királyi Csillagászati Társaság és a Királyi Statisztikai Társaság megalapítását. 1812-13-ban jutott el a matematikai táblázatok mechanikus kiszámításának gondolatához. Később egy kis számológépet szerkesztett, amely bizonyos műveleteket nyolc tizedes pontossággal végzett el. 1823-ban kormánytámogatást kapott, hogy tervezzen egy 20 tizedes pontosságú gépet, majd részt vett a készülék gépészeti tervezésében is. 1829-39 között a matematika professzora volt Cambridge-ben. Az 1830-as évek közepén készítette el az ún. analitikai gépnek, a modern digitális számítógépnek a terveit. A gép azonban sohasem készült el, mert olyan nagy teljesítményűre álmodta, amelyhez a szükséges pontosságot kora kézművesei nem tudtak produkálni. Emiatt anyagilag tönkrement, csalódott emberként halt meg. (Babbage terveit elfelejtették, jegyzeteit csak 1937-ben találták meg.) Babbage kisebbik gépét azonban Georg Scheutz stockholmi nyomdász elkészítette, és az az 1855-ös párizsi világkiállításon kitüntetést is kapott. Babbage részt vett Anglia modern postai rendszerének létrehozásában, ő szerkesztette az első megbízható biztosítási statisztikai táblázatokat. Ő találta fel a sebességmérő egy fajtáját is, és azt a hóekét is, amely a mozdonyra szerelve a sínre került