Nyikita Szergejevics Hruscsov Kalinovkában született 1894. április 17-én. 1918-ban lépett be a bolsevik pártba, 1919-ben csatlakozott a Vörös Hadsereghez, s részt vett a fehérek és a lengyelek elleni hadjáratokban. 1925-ben független pártmunkás lett, Kaganovics, az ukrán főtitkár vitte magával Moszkvába. Harkovban és Kijevben dolgozott, 1931-től Moszkvában pártmunkás, a pártbizottság titkára. 1935-ben moszkvai első titkár s a Központi Bizottság tagja lett. Sztálin híveként részt vett a tisztogatásokban. Egyike volt a három vidéki titkárnak, akik túlélték a `csisztkát`. 1937-ben a Külügyi Bizottság tagja, később az ukrán párt első titkára lett. A német invázió idején az ipar evakuálását, majd a hadseregben a partizánmozgalmat irányította. A sztálingrádi és kurszki csaták idején a hadvezetés politikai tanácsadója, Ukrajna felszabadulása után a közigazgatás helyreállításával és az életfeltételek megteremtésével foglalkozott. Az 1946-os éhínség után a főcél a gabonatermés növelése volt, az élelmiszerek elosztása kérdésében azonban szembekerült Sztálinnal. 1949-ben a moszkvai pártbizottság és a Központi Bizottság titkáraként a mezőgazdaság volt a területe. Sztálin halála, majd Berija félreállítása után - a pártapparátus révén - pártvezető lett, s Bulganyint tette a kormány élére. Első külföldi útján megkövette Titót, annak 1948-as kiközösítése miatt. A XX. kongresszuson felfedte a sztálini önkény brutalitását. Az olvadás idején foglyok ezreit bocsátották szabadon, és sok áldozatot rehabilitáltak. A desztalinizáció nyomán Lengyelországban és Magyarországon is zavargás kezdődött 1956-ban. Hruscsov elfogadta Gomulka nemzeti kommunizmusát, de a magyar forradalmat fegyverrel tiporta el. Meghirdette a békés egymás mellett élést, versenyre hívta ki a kapitalizmust. Meg akarta előzni az USA-t, s 28 millió hektár szűzföldet töretett fel. A terv kudarcot vallott, a Szovjetunió ismét búzát importált. Balsikerei és önkényes módszerei miatt ellenzéke 1964-ben felmentette, utóda Brezsnyev lett. Utolsó éveiben házi őrizetben élt, 1970-ben adta ki emlékiratát: Szemben a zsarnokkal.