1865-ben szerzett orvosi oklevelet a berni egyetemen, amelynek 1872-től 1917-ig sebészprofesszora volt. Számos jelentős újítással gazdagította a műtéttant, és elsőként ismerte fel a pajzsmirigy eltávolításának kóros következményeit. 1909-ben orvosi Nobel-díjat kapott a `pajzsmirigy fiziológiája, patológiája és sebészete terén végzett munkáiért`. Az általa kifejlesztett érfogó ma is fontos sebészi műszer. Bernben hunyt el 1917. július 27-én.