Ifjabb William Jefferson Blythe-ként látta meg napvilágot az arkansas-i Hope-ban. Kereskedelmi utazó apja még születése előtt autóbalesetben életét vesztette, így négyéves koráig nagyszülei nevelték. Édesanyja azt követően vette újra magához, hogy férjhez ment Roger Clinton autókereskedőhöz. Clinton az arkansasi Hot Springsben nőtt fel, ahol többek között Elvis Presley utánzójaként és a Három Fekete Egér nevű beat-együttes szaxofonistájaként is ismerték. Már az általános iskolában kitűnt élénk szellemével, ambíciójával. Így kerülhetett a legjobbak közé számító washingtoni Georgetown Egyetem nemzetközi szakára, onnan ösztöndíjjal két évre az oxfordi egyetemre, ahonnan visszatérve a nem kevésbé híres Yale Egyetemen folytatta tanulmányait, s szerzett jogászi diplomát 1973-ban. Rövid arkansasi ügyvédi gyakorlat és egyetemi tanítás után, 1976-ban Arkansas állam igazságügyi miniszterévé választották, majd 1978-1992 között arkansasi kormányzóként tevékenykedett. 1992 novemberében a Demokrata Párt jelöltjeként megválasztották az Amerikai Egyesült Államok 42. elnökének. Hivatalát 1993. január 20. és 2001. január 20. között töltötte be. Roosevelt óta ő volt az első demokrata elnök a XX. században, akinek sikerült újraválasztatnia magát, s végül rekord népszerűségi mutatókkal köszönt le. Radikálisan átalakította a szociális támogatások rendszerét, arra ösztönözve a segélyen élőket, hogy újból munkába álljanak, s kormányának 1993-ban elfogadott gazdasági fejlődési terve megalapozta a későbbi jelentős gazdasági növekedést az országban. Túlélte az ellene indított alkotmányos vádemelési eljárást, (impeachment); Monica Lewinsky gyakornokkal folytatott Fehér Ház-i viszonya - hamis tanúzás, az igazságszolgáltatás akadályozása - miatt akarták lemondatni, de a szenátus többsége nem találta bűnösnek. 2005. február 14-én Grammy-díjat kapott az Életem (My Life) című életrajzának lemezváltozatáért.