Szingapúr városállam, a világgazdaság az egyik távol-keleti `kistigrise` az Egyenlítőtől 100 kilométernyire északra, a Maláj-félsziget déli csúcsán. A városállam legnagyobb természeti kincse a fekvése. Ezt ismerték fel a britek, amikor 1825-ben a maláj uralkodótól megvették a területet, s ezután az India és Kína közötti kereskedelem legnagyobb átrakodó helyévé fejlesztették Szingapúrt. A városállam 1959-ben autonóm lett, utána több évig a Maláj Államszövetség tagja volt, de mivel ez sértette a gazdasági érdekeit, 1965. augusztus 9-én függetlenné vált. Ugyanebben az évben, december 22-én kikiáltották a köztársaságot. Az 1965-től 2000-ig eltelt 35 év igazi sikertörténet volt. Szingapúr gyorsan iparosodott, idetelepültek a munkaerő- és technológia-igényes iparágak, a városállam mára a térség kereskedelmi, pénzügyi és kommunikációs központja lett. Messze a legfejlettebb infrastruktúrával, a legképzettebb munkaerővel rendelkezik, s 3000-nél több multinacionális cég működik az országban.