Moszkvában született 1814. október 15-én. Ősi skót nemesi családból származott, egy Learmonth a Shakespeare Macbethjében szerepelt Malcolm híve volt, s ezt tudta Lermontov is, ezért írt versében Az én Skóciám-ról. Gyermekéveinek családi tragédiái zárkózottá tették, sem az egyetemen, sem később a hadseregben nem tudott feloldódni. Huszártiszt volt már, amikor egy verse miatt üldöztetést szenvedett. Verseit Puskin és Byron szellemében írta. Legjobb drámája az Álarcosbál, legjobb regénye pedig a Korunk hőse. Verseit - többek között - Liszt, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov és Glinka zenésítette meg, műveit filmre is vitték, legtöbbször a Korunk hősét. Verseinek magyarra fordításával sok költőnk próbálkozott, nem egy verse 8-10 változatban is olvasható. A modern költészet előfutáráról külön Lermontov Enciklopédia is megjelent hazájában. Tragikus sorsú ember volt; `Puskin sohasem szűnt meg remélni. Lermontov sohasem tanult meg remélni.` - írta róla Herzen. Pjatyigorszk-ban, 27 évesen pisztolypárbajban halálos sebet kapott.