Autósztrádán a vaskorba
2006. augusztus 2. 10:15
<
Pannónia őslakói: a pannonok
Európa nagy észen, az Atlanti-óceántól a Kárpát-medencéig Kr. e. 400-tól a kelták játszottak meghatározó szerepet. A kelták avagy gallok, a bretonok, walesiek, írek és skótok ősei, illetve a Kárpát-medencében pannonoknak hívták őket. Hatalmuk fénykora a Kr. e. 4-3. század volt, amikor megszállták a Pó síkságát, megsarcolták Rómát és Görögországot, s egy csoportjuk eljutott Kis-Ázsiáig is.A keltákról, ill. törzseikről kapta nevét Gallia és Britannia, de kelta népek emlékét őrzi pl. Csehország és Svájc közismert latin neve is (Bohemia, Helvetia). E terjeszkedésük során az egész Kárpát-medence is uralmuk alá került. A kelta kézművesek vastermelése már ipari méretű: a fegyverek mellett a szerszámokat is vasból állították elő, vas ekepapuccsal ellátott ekével szántottak, vassarlókkal és kaszával arattak. Ismerték az üvegkészítést, görög, illetve római mintára ezüstpénzt is vertek.
A korszak végén jelentek meg a városias jellegű, erődített magaslati telepek, amelyek hatalmi és ipari központjaik is voltak. Legismertebb közülük az eraviscusok fővárosa a budapesti Gellérthegyen. Ennek kelta Ak-inko (bő víz) neve szállt át a római korban tőle északra épült új városra, Aquincumra. A kelta köznép kisebb falvakban élt, fő foglalkozása a földművelés volt. A gabonát kézi malommal őrölték meg, amely egy forgó és egy álló malomkőből volt összerakva. Sírjaik egyszerűbb leleteket tartalmaznak, sőt, néha minden mellékletet nélkülöznek.
A harcosokat viszont, akik nyilván az uralkodó réteget alkották, teljes fegyverzetükkel - karddal, lándzsával, pajzzsal - temették el, asszonyaikat pedig karperecekkel, lábperecekkel, nyakékekkel felékszerezve, együtt a ruhakapcsoló fibulákkal és a bronz övlánccal. A legelőkelőbb halottak rangját ember alakú markolatos tőr, bronzsisak és arany nyakperec jelezte.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
