Antoni Gaudí, a katalán modernizmus úttörője

2006. június 13. 11:45

Nyolcvan éve, 1926. június 10-én halt meg Barcelonában Antonio Gaudí y Cornet katalán építész, a múlt század egyik legeredetibb építőművésze.

A besorolhatatlan művek mestere

1852. június 25-én született a Tarragona melletti Reusban, egy szegény rézműves fiaként. Az építészet iránt érdeklődő kovácsinas 1869-ben Barcelonába ment tanulni, de tanulmányait többszöri megszakítás után csak 1878-ban fejezte be a Tartományi Építészeti Főiskolán. Ekkor díszes, viktoriánus stílusban tervezett, 1872-1882 között a barcelonai Parc de Ciudadella bővítésénél a kertépítészet új, szintkülönbségekkel, szobrászati díszekkel és vízeséssel gazdagított típusát hozta létre.

Építészeti terveit bemutatták az 1878-as párizsi világkiállításon, itt figyelt fel rá a gazdag textilgyáros Eusebio Güell gróf, aki pártfogója, mecénása és barátja lett. Gaudí hamarosan kialakította egyéni jellegzetességeit: szokatlan mértani formákkal, mintás téglákkal, kövekkel, kerámiacsempékkel, növényi vagy hüllőmintás kovácsoltvas elemekkel tette felületeit mozgalmassá. Első ilyen épületei a mór (mudéjar) stílust, a gótikus és iszlám építészet spanyolos keveredését idézik, mint a Vicens- és a Güell-ház Barcelonában, az El Capricho Santander mellett. A Güell-ház a modern és a nemzeti hagyomány szintézise, a szecesszió első jelentkezésének tartják. Ezután történelmi stílusokkal kísérletezett: az astorgai püspöki palotát, a leóni Casa de los Botinest a gótika, a barcelonai Calvet-házat a barokk ihlette, az 1888-ban épült Colegio Teresiano parabolaíves folyosói középkori kolostorkerengőt idéznek.

A Casa de los Botines terve
1902 utáni műveit már nem lehet a hagyományos stílusokba sorolni. Épületei ezután csak saját anyagukat és szerkezetüket jelenítik meg, nemcsak ornamentikájuk, de térszerkezetük is újszerű, s természeti vagy vallási jelképeket tartalmaznak. Következő épületei a barcelonai Villa Bellesguard és a Güell-park, valamint a várostól délre fekvő Colonia Güell temploma, melynek csak a kriptája épült meg a virtuóz katalán téglaboltozatok szellemében. A Güell-park modern lakótelepnek készült, a különböző stílusok ötvözetéből páratlanul gazdag, varázsos környezetet teremtett bizarr, dekoratív formákkal, szecessziós és szürrealista elemekkel. 1960-ban fedezték fel, hogy padjainak kerámiaburkolatai feliratokat rejtenek - többnyire Mária nevét - ezek csak súrolt fényben láthatóak. A lakótelep nem valósult meg, a terület végül városi park lett.

Gaudí e munkái során dolgozta ki külső vagy belső támpillérek nélküli szerkezeteit, ezek alapelemei az oldalnyomás és függőleges terhelés erővonalaiba eső ferde pillérek és a kis oldalnyomású, vékony héjboltozatok. Saját leleménye az épület szilárdságát növelő hullámos fal is. Finoman megmunkált részletek harmóniája jellemzi műveit, a színeknek nagy súlyt adott, ikonográfiai eszközként bánt velük. Épületeinek megvalósult részleteit olykor visszabontatta, még jobb megoldást keresve.

következő oldal 1 / 2

A besorolhatatlan művek mestere
A gótika 20. századi átértelmezője

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?