Meghal Frantisek Palacky cseh történettudós
2004. szeptember 13. 12:06
A morva Hodslavice faluban született 1798. június 14-én, protestáns parasztcsalád gyermekeként. Apja Trencsénben és Pozsonyban taníttatta, majd 1817-től magyar földbirtokos családoknál nevelősködött. Hatott rá Vörösmarty, Berzsenyi és a reformkor szelleme. 1823-ban áttelepült Prágába, ahol folyóiratokat szerkesztett, és a cseh nemzeti újjászületési mozgalom legnagyobb tekintélyű vezéregyénisége lett. Nézeteiben szembeszállt Kossuth Lajossal és Deák Ferenccel, de főként az osztrák-magyar kiegyezéssel, mert az veszélyeztette politikai irányvonalát, a cseh-osztrák kiegyezést, az ún. ausztroszlavizmust. Negyven évig dolgozott élete fő művén, A cseh nemzet történetén, amely a csehek történetének 1526-ig, a Habsburgok trónralépéséig terjedő időszakát tekinti át. A mű - amely hőskorrá emelte a huszita korszakot - nagy hatással volt a cseh irodalomra és képzőművészetre. Munkássága alapján a cseh nemzeti történetírás úttörőjeként tisztelték és uralkodói pompával temették el.