Pozsonyban született, tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte, majd a kincstári bányaigazgatóságon dolgozott. Az 1848-49-es szabadságharc alatt - Szlávy Józseffel - a resicai vas- és acélművek üzemét teljesen átállította a honvédség felfegyverzéséhez szükséges fegyver- és lőszeranyag gyártására. Ezért Olmütz várában raboskodott, ahonnan 1850-ben szabadult, ezután az Anna-völgyi szénbányát irányította, majd 1860-ban bányaügynöki irodát nyitott Pesten. Ekkor kezdett hévforrásokkal foglalkozni. A magyarországi geotermikus kutatások úttörője volt; nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásai tették ismertté. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását, amely elkészülte nyomán 970 méter mélységből 74 Celsius fokos termálvizet szolgáltatott. 1879-ben a Petrozsényban végzett fúrások nyomán gazdag kőszéntelepet tárt fel. Kutatásainak földtani és hidrológiai tanulságairól cikkekben, tanulmányokban számolt be. Budapesten halt meg 1888. december 21-én.