A spanyol gyarmati uralommal és az argentin bekebelezési törekvésekkel szembeni katonai győzelem után a dél-amerikai ország 1811-ben kikiáltotta függetlenségét. Ezután, 1864-70 között Brazíliával, Argentínával és Uruguay-jal vívott háborúban elvesztette lakosságának és területének nagy részét, az 1930-as években azonban megszerezte Bolíviától Chacót. 1954 októberében államcsínnyel hatalomra jutott Alfred Stroessner, akinek 34 éves diktatúrája a korrupción és az intézményesített terroron alapult. Az országban állandósult az ostromállapot, több ezer embert meggyilkoltak vagy nyomuk veszett. Mintegy kétmillió paraguayi keresett külföldön menedéket. A rendszer néhány tucat földbirtokos család és néhány gátlástalan külföldi befektető érdekeit szolgálta. 300 ezer parasztcsaládnak nem jutott földtulajdon, a lakosság 40 százaléka írástudatlan, 30 százaléka munkanélküli volt. A diktatúra bukásakor, 1989 februárjában kitűnt, hogy a Stroessner-kormány letartóztatott 12 tagja összesen mintegy kétmilliárd dollárt helyezett el svájci bankszámlákon: ez az összeg megfelelt a dél-amerikai állam akkori külföldi adósságállományának. 1992-ben új alkotmányt fogadtak el, majd 1993 májusában megtartották az ország függetlenné válása óta az első demokratikusnak nevezhető általános választásokat. Ekkor a Colorado Párt jelöltje, a magyar családi gyökerekkel rendelkező Juan Carlos Wasmosy szerezte meg az államfői tisztséget, aki 1998-ig volt hatalmon.