110 éve kezdődött az első újkori olimpia
2006. április 6. 10:00
Száztíz éve, 1896. április 6-án nyitották meg Athénben az első újkori olimpiát.
<
A fair play és az antik tradíció
Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i.e. 776-ban rendezték, a görög városállamok versenyzői. Ettől kezdve négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket, az olimpia ideje a városok közti béke időszaka volt. A versenyek alapelvének a kalakogathiát tartották: ép testben ép lélek. Az első olimpia egy napig tartott, az egyetlen számban, a kb. 200 méteres stadionfutásban csak férfiak vettek részt. Később bevezettek más futószámokat, a diszkosz- és gerelyvetést, távolugrást, birkózást, majd az ökölvívást, kocsiversenyt és pankrációt is, s a program 5-6 napig tartott. A győztesek óriási tiszteletnek örvendtek, nők még a nézők közt sem lehettek jelen. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i.sz. 393-ban betiltotta a játékokat.|
Olimpiai stadion, 1896 |
Pierre de Coubertin báró, a Francia Atlétikai Szövetség főtitkára többször járt Angliában, hogy tanulmányozza az ottani testnevelési rendszert, s az angol nyelvű nemzetek számára Ashley Cooper tervezete alapján megrendezett Much Wenlock-i játékok nagy hatást gyakoroltak rá. 1890-ben Wenlockban találkozott Brookes-szal, ekkor öltött formát benne a modern, nemzetek feletti olimpiai gondolata.
Coubertin olyan olimpiákat tervezett, amelyeken minden nemzet részt vehet, s az angol fair play-t az antik tradícióval akarta ötvözni. Az 1894 nyarára Párizsba összehívott Nemzetközi Atlétikai Kongresszuson 13 ország 49 sportszövetségének képviselői vettek részt, köztük a magyar Kemény Ferenc. A tanácskozásnak két programpontja volt: az olimpiák felújítása és az amatőr-kérdés. A diplomáciai előkészítésben Alphonse de Courcel báró volt nagykövet jelentős részt vállalt, ő a béke előmozdítóját és a szocializáció eszközét látta a sportban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
