Virginia Adeline Woolf Londonban született 1882. január 25-én. Gyermekkorában sok trauma érte, féltestvére éveken át szexuálisan molesztálta. 1895-ben édesanyja meghalt, akkor kapott először ideg- összeomlást. Egész életében attól rettegett, hogy megőrül, depresszió gyötörte, többször kísérelt meg öngyilkosságot. Az idő és a tér korlátait átszakító, a hagyományos forma és a valószínűség kereteiből is kitörő, kísérletező, impresszionista regényeivel Proust és Joyce útját követte. Műveiben a valóság hőseinek tudatában, benyomásaiban jelenik meg. Könyveit magyarul is kiadták. Az első, az 1915-ben megjelent Kiutazás, majd az Éjszaka és nappal, a Jacob szobája, a Mrs. Dalloway, A világítótorony, a legjelentősebbnek tartott Orlando, a Hullámok és az Évek. Az 1929-ben megjelent Saját szoba című esszéje a modern női gondolkodás egyik alapszövege. Utolsó regénye a Felvonások között, összegző művészregény, amely csak halála után jelent meg. Gyenge idegrendszere nem bírta a terhelést és a II. világháború borzalmait, s öngyilkos lett. Az 1970-es években indult meg teljes hagyatékának kiadása és elemzése, ami feltétlen eredetiségének felismeréséhez vezetett. Kultuszát a róla elnevezett tudományos társaság ápolja. Férjével alapított könyvkiadójuk által jelent meg Madách: Az ember tragédiája angolul, amelynek példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.