345 éve halt meg Mazarin bíboros
2006. március 9. 10:30
Háromszáznegyvenöt éve, 1661. március 9-én halt meg Vincennes-ban Jules Mazarin francia bíboros, államférfi.
<
Jezsuita katona és diplomata
Rómába visszatérve Barberini bíboros meghívta művészekből álló körébe, majd VIII. Orbán pápa rendkívüli nunciusként Párizsba küldte. Itt megszerezte a franciák elismerését, noha elítélte a harmincéves háborúba bekapcsolódó Richelieu-t. Legátusként Avignonba, majd Rómába rendelték, ám levelei révén továbbra is befolyásolta a francia külpolitikát. Miután megszervezte a pápai udvar franciabarát szárnyát, XIII. Lajos bíborosnak jelölte és egyházi járadékokat adott neki. 1639-ben lett francia állampolgár, majd végleg Párizsba ment és francia szolgálatba lépett.
A katolikus hatalmak vetélkedésének véget vetni akaró Mazarin béketeremtő munkájával a pápa is elégedett volt, 1641-ben bíborossá nevezte ki. Richelieu halála előtt őt ajánlotta utódjának, majd XIII. Lajos 1643-ban bekövetkezett halála után a régens Ausztriai Anna főminiszterré nevezte ki. 1648-ban, a vesztfáliai béke megkötésékor az átfogó európai rendezés során Franciaország megszerezte Ausztriától a Burgundiával határos Sundgaut, három lotaringiai püspökséget és 10 elzászi birodalmi város védnökségét, az ország elérte a régóta áhított rajnai határt.
A spanyol háború azonban folytatódott, s Mazarin 1658-ban létrehozta a Rajnai Ligát a szomszéd német államokkal, majd Angliával is szövetséget kötött a meggyengült Habsburgok ellen. 1659-ben a spanyolokkal kötött a pireneusi béke a franciáknak juttatta Artois-t, Cerdagne-t, Rousillont, külpolitikáját az északi békekötések tetőzték be.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
