Odesszában látta meg a napvilágot. Vöröskatonaként harcolt a polgárháborúban, utána a Krímben teljesített belügyi szolgálatot, miközben a szimferopoli egyetemen jogot hallgatott. 1926-ban kezdett dolgozni a Moszkvai Filmgyárban, ahol először segédrendező és vágó volt, majd filmrendező. 1938-ban alapította a gyermekfilm studiót, amelynek - kisebb-nagyobb megszakításokkal - haláláig a vezetője volt. Első sikerét Makszim Gorkij életrajzi trilógiájának megfilmesítésével aratta 1938-39-ben. A nemzetközi elismerést az Akiket nem lehet leigázni című film hozta meg számára (1945). A háború után lendülete elfogyott, munkáiban kiütköztek a sémák: Az anya (1955), Foma Gorgyejev (1959), valamint a Lenin-család életéről szóló filmek, Az anyai szív (1965), Nagyezsda (1973). Saljapinról szóló filmjének elkészítésében halála (Mpszkva, 1981. március 24.) akadályozta meg.