1891-ben lépett be Németország Szociáldemokrata Pártjába, s szerkesztője és társkiadója lett a párt elméleti folyóiratának, a Die Neue Zeitnek. Karl Liebknechttel és Rosa Luxemburggal a forradalmi baloldal egyik vezetője lett. A német szociáldemokrácia története című négykötetes műve alapvető forrásmunka. Irodalomtörténeti és esztétikai munkássága is jelentős, nagy érdemei vannak a műalkotás, a művészet történelmi megalapozásában. Irodalmi vonatkozású fő műve a Lessing-legenda. Ő volt Marx és Engels műveinek kiadója. 1919. január 29-én halt meg Berlinben.