1831. február 14-én Pesten megkezdődött a Magyar Tudós Társaság - mai Magyar Tudományos Akadémia - első nagygyűlése. Az ülésen megválasztották a titoknokot (1870-től főtitkár), a 16 tiszteleti és 30 levelező tagot. A Társaságnak a nagygyűlésen jóváhagyott terve a nemzeti fejlődés és a gazdasági haladás érdekét szolgálta. Hat osztálya lett: nyelvtudományi, bölcsészeti, történeti, matematikai, törvénytudományi és természettudományi. A 18. században Bod Péter, majd Bessenyei György tett javaslatot tudós intézmény felállítására. Révai Miklós két alapszabály-tervet is kidolgozott. Az Országgyűlés 1825. november 3-i ülésén Felsőbüki Nagy Pál lelkes beszéde nyomán Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel e célra, majd az 1827. évi XI. törvénycikk intézkedett a Magyar Tudós társaság felállításáról, de a Habsburg-kormányzat akadékoskodása miatt felállítása további éveket késett. József nádor 1827-ben nevezte ki a választmányt, és az első 22 tagot. A Tudós Társaság igazgatósága 1830. november 11-én kezdte meg működését Pozsonyban, az elnök Teleki József, az alelnök Széchenyi István lett. Pesten a mai Petőfi Sándor utca 3. alatti Trattner-Károlyi házban, bérelt helyiségekben kezdtek tevékenykedni.