1872-ben a pesti egyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, majd Budán főreáliskolai természetrajz tanár lett. Jelentős szerepe volt a Természettudományi Társulás munkájában: 1877-ben lett a Társulat másodtitkára és egyben közlönyének szerkesztője, 1897-ben pedig a társulat első titkárává választották. Magyarországon az elsők között foglalkozott etológiával, az elsők között elemezte az animális és a humán pszichológia kapcsolatát. Évtizedeken keresztül jelentős pedagógiai munkásságot fejtett ki, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik úttörője volt. A magyarországi faunának és flórának jellemző egyedeit magában foglaló gyűjteményt létesített. 1919. szeptember 21-én halt meg Budapesten.