Teheránban 1981. január 20-án, 444 napi rabság után kiszabadultak azok az amerikaiak, akiket 1979 novemberében fundamentalista diákok az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén túszul ejtettek. Iránban 1979. november 4-én - a nemzetközi jog példátlan megsértésével - 300 fundamentalista diák elfoglalta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét és túszul ejtette a bennlévőket. Azt követelték, hogy szolgáltassák ki nekik a volt iráni sahot, akit rákbetegséggel egy New York-i klinikán kezeltek. Khomeini ajatollah, Irán főpap-diktátora támogatásáról biztosította az akciót. Az USA diplomáciai és egyéb csatornákon át számtalan kísérletet tett a börtönviszonyok között tartott és állandó életveszélyben lévő 52 túsz kiszabadítására. Carter amerikai elnök 1980 áprilisában még egy tragikus végű fegyveres túsz-szabadítási kísérletre is engedélyt adott. (Akkor nyolc helikopter közül három üzemképtelenné vált, a negyedik összeütközött egy szállítógéppel, nyolc amerikai katona meghalt.) A túszok csak 1981. január 20-án, 444 napi rabság után szabadulhattak ki, amikor a gazdaságilag mélypontra jutott Irán vezetői - algériai közvetítéssel - `üzletet kötöttek` az amerikaiakkal. Az USA a 11 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni betétet szabadította fel a túszokért cserébe. Ebből 2.87 milliárdot készpénzben és aranyban kaptak az iszlám fundamentalisták, a fennmaradó összeget pedig az ország régebbi adósságainak visszafizetésére fordították.