A szovjet-orosz konstruktőr, festő és grafikus Moszkvában született. Festészetére a fauvizmus és a kubizmus hatott. 1913-ban rövid párizsi tanulmányutat tett, s szobrászattal kezdett foglalkozni. 1913-15 között Moszkvában szabadon álló fa- és fémkonstrukciókat, ellentétes térbeli viszonyokat megvalósító reliefeket állított ki. 1919-ben K. Melevics és V. Kandinszkij mellett tagja volt a moszkvai Művészek Nemzetközi Irodájának. Leghíresebb munkája a III. Internacionálé emlékművének terve, 1920-ból. A torony majdnem fél kilométer magas lett volna, körvonalai egy kissé ferdén a magasba csavarodó spirált sejtettek, aminek belsejében hatalmas, henger és kúp alakú, lassú forgásban levő épületkomplexumok helyezkedtek volna el. Az 1920-as évektől főleg bútorok, kerámiák, ruhák és színpadi berendezések tervezésével foglalkozott. Őt tartották az orosz konstruktivizmus egyik úttörőjének. A művész 1953. május 21-én halt meg a szovjet fővárosban.