Hunyadi Mátyás hátrányos helyzetből indult
2006. február 24. 16:00
<
Dilettáns szervezkedés 1471-ben
| Ransanus Mátyás előtt |
Köztudott, hogy Vitéz János igen komoly diplomáciai szerepekhez jutott. Korábban ő vezette például azt a krakkói követséget, amely felajánlotta Ulászlónak a magyar királyi címet. 1462-63-ban szintén hivatalos vezetőként vett részt a korona visszaszerzésében. Mindezért, sokáig egészen kicsiny jutalomban részesült: a nem túl jelentős váradi püspökséget 1465-ben kapta meg még Hunyadi Jánostól, esztergomi érsek pedig csak 1465-ben vált belőle.
Janus Pannonius, a Mátyás által kineveztetett pécsi püspök a "kánoni jog szerint ekkor még nem érett meg a tisztség betöltésére". A püspökség támogatása azonban egyet jelentett az uralkodó haderejének növelésével, hiszen az egyházkerületeknek akkoriban jelentős hadállítási kötelezettségeik voltak. Nem véletlen, hogy Mátyás minden fát megmozgatott annak érdekében, hogy a legfőbb egyházi méltóságokat az ő pártfogoltjai birtokolják.
|
Mátyás az igazságos - |
A "teljes dilettantizmusról árulkodó szervezkedést" még az éppen csehországi hadjáratát folytató Mátyás elől sem sikerült eltitkolni. A király hazajött (miközben persze úgy tett, mintha semmiről sem értesült volna) és pozíciókat osztogatott. Ekkor lett Újlaki bosnyák király, budai koronázással "megfejelve". Az 1471-re összehívott országgyűlésre ellátogató rendek behódoltak a ravasz uralkodói attitűdnek, Janus Pannonius és Vitéz János kivételével. Sorsuk példaértékű: Vitéz a visegrádi fogságban halt meg még ugyanabban az évben, a pécsi püspök Itáliába való menekülése közben egy évvel később.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
