Oslóban kivégzik Vidkun Quislinget norvég nácibarát politikust, az ország egykori miniszterelnökét. Pályafutását katonatisztként kezdte, 1931-33-ban hadügyminiszter volt, majd megalakította szélsőjobboldali pártját, az ún. Nemzeti Tömörülést (Nasjonale Smaling). Pártja azonban a választásokon mindössze néhány ezer szavazatot szerzett. Politikai példaképe a német náci-párt volt. 1939-ben azt javasolta, hogy a németek hajtsanak végre preventív hadjáratot Norvégiában. A náci hadvezetés által készített `Weserbürg Nord` fedőnevű tervet, csak 1940. április 8-9-én valósították meg. A több ponton partraszálló németek ellen Haakon norvég király felhívására a nép angol segítséggel május végéig folytatta a kilátástalan harcot. A nácik végül is elfoglalták az országot, a király és a kormány pedig külföldre menekült. Quisling először a megszállt Norvégiát igazgató ún. kormányzó-tanács vezetoje lett, majd 1942. február 1-jén nagy nehezen sikerült megalakítania a nácikat minden tekintetben kiszolgáló kormányát. Norvégia felszabadulása után, 1945 októberében háborús bűnösként kivégezték. Neve azonban mindörökre fennmaradt; valamennyi európai nyelven így hívják a megszálló, ellenséges erőkkel együttmuködő, hazaáruló kormányokat, illetve kormányfőket.