Múlt-kor.hu

Meghal Wheatstone, az elektrotechnika úttörője

2004. szeptember 13. 12:06

Párizsban meghal Charles Wheatston angol fizikus, az elektrotechnika úttörője. Bátyjától hangszerkészítést tanult, 21 éves korában önálló műhelyt nyitott Londonban. Felfedezéseinek és találmányainak elismeréseként a londoni King's College kísérleti fizika tanárává nevezték ki. 1864-ben a londoni Royal Society, 1873-ban a párizsi Természettudományi Akadémia választotta tagjául. Az oxfordi és cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Hangszerkészítőként először hangtannal foglalkozott. 1829-ben feltalált egy billentyűs harmóniumot, a concertinát. 1833-ban továbbfejlesztette a Chladni-féle, a rezgő lemezeken kialakult porábrák elméletét. Készített hullámgépet és foglalkozott optikával is, különösen a plasztikus látás feltételeit kutatta. 1833-ban tükörsztereoszkópot készített. 1834-ben forgótükör segítségével megmérte az elektromos szikra időtartamát. Felismerte, hogy a szikra színképe jellemzi azokat a fémeket, amelyek között keletkezett. 1837-ben mágnestűs távíróra kapott szabadalmat William Cooke-kal. 1839-ben elektromágneses mutatólapos távírót szerkesztett, s a hosszú távíróvonalak mentén reléállomásokat létesített. 1840-ben ellenállás-sorozatot készített az elektromos ellenállás mérésére. Legismertebb találmánya az elektromos ellenállás mérésére szolgáló ún. Wheatstone-híd, amelyben egy áramforrás négy áramköri elemet táplál, s melyet 1846-ban konstruált. Találmányai közül megemlítendő még a differenciálgalvanométer.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Meghal Wheatstone, az elektrotechnika úttörője

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tavasz: Megbízható elvtársak

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra