Dávid király palotájának nyomaira bukkantak

2005. augusztus 8. 09:37

Városnak éppenséggel kicsi, királyságnak voltaképpen jelentéktelen

A palota helye és látványterve

Hani Nur el-Din, az Al Quds Egyetem régésze a bibliai régészet eljárásairól az International Herald Tribune számára elmondta, izraeli régészek azért alakították ki, hogy "a történelmi bizonyítékokat bibliai kontextusba helyezzék". A történelmi nyomok és a későbbi bibliai narráció közötti kapcsolat nagyrészt hiányzik, az i.e. 10. század idején csak a fikció van. Ugyanakkor bármit találnak, igyekeznek a bibliai narrrációhoz kötni. Vagyis a gombhoz keresik a kabátot."

A 48 éves régésznő - aki a híres Benjamin Mazar régész unokájaként tanulta ki a szakma fortélyait - elmondta: "A régészet persze csak technika, de még ásatás közben is mindig a történelmi források járnak a régész fejében. Munka közben egyik kezemben a Biblia és az ásatáskor használt eszközök a másikban, természetes, hogy minden számításba jöhet."

A Biblia mellett persze már jelentős jeruzsálemi régészeti ásatási eredményekre támaszkodik a kutató: a huszas években az ír Robert Macalister, a hatvanas években a brit Kathleen Mary Kenyon, a hetvenes-nyolcvanas években az izraeli Yigal Shilo ásatott Jeruzsálemben.

Amihai Mazar, a Héber Egyetem régésze és Eilat Mazar másodunokatestvére szerint a szakmában meglehetősen vitatott, hogy "Dávid és Salamon korában mennyiben tekinthető Jeruzsálem fontos városnak, sőt egyáltalán városnak. Sokak szerint városnak éppenséggel kicsi, királyságnak pedig voltaképpen jelentéktelen volt."

előző oldal 2 / 2

Egy régészekkel bújócskázó kor
Városnak éppenséggel kicsi, királyságnak voltaképpen jelentéktelen

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?