Megkezdődik a Mátyás-templom felújítása
2005. augusztus 22. 13:38
<
A 800 éves épület
Nagy Lajos korában a késő gótikus stílusú átalakítás a déli, Mária-kapu felépítésével kezdődött. Ezzel párhuzamosan folyt a mellékhajók boltozatának felemelése, és az eredetileg bazilikális elrendezésű épület csarnoktemplommá alakítása. Az oldalhajók átépítését Luxemburgi Zsigmond folytatta, de a legnagyobb változás Mátyás uralkodása alatt következett be, aki jelentős bővítéseket hajtott végre: a királyi pár imádkozóhelyéül szolgáló oratóriumot építtetett, amelyet az ötszintes, 60 méter magas déli harangtorony felhúzása követett. Ennek köszönhető, hogy ma is Mátyás-templomnak nevezik a Szentháromság téren trónoló épületet.
Az épületnek fontos szerepe volt a középkorban: a Székesfehérvárott megkoronázott uralkodókat itt mutatták be Buda polgárainak, de pápákat - VIII. Bonifácot, majd XI. Benedeket - is átkoztak ki e falak között. Károly Róbert volt az első uralkodó, akinek itt helyezték fejére a Szent Koronát 1309-ben, de Ferenc Józsefet és IV. Károlyt is a Budavári Nagyboldogasszony-templomban szentelték magyar királlyá. Luxemburgi Zsigmond a fontos hadjáratok zászlóit, győzelmi jelvényeit helyezte el a templomban, Mátyásnak pedig két esküvője is köttetett a falak között.
Mint oly' sok más épület, a Mátyás-templom sorsa is összeforrt hazánk történelmével. Miután a török seregek 1541-ben elfoglalták Budát, a gótikus templomot mecsetté alakították. Az ettől kezdve 145 éven át Eszki, illetve Büjük dzsáminak nevezett épület falait fehérre meszelték, belső berendezését, szobrait, oltárait eltávolították. Egy legenda szerint a törökök a Loretói-kápolnában álló Mária-szobrot befalazták, de 1686-ban, az ostrom idején, a lőportorony robbanásakor a fal leomlott, és a szobor ismét előtűnt. A legenda szerint a törökök ezt olyan rossz előjelnek vélték, hogy azon nyomban elhagyták Buda várát.
A templom történetének folytatása a Világjáró Magazinban
(Forrás: Mátyás-templom.hu, Világjáró)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
