Múlt-kor.hu

Gábor Áron könyve Szolzsenyicin munkásságához hasonlít

2005. július 13. 10:27

Gábor Áron franciául közelmúltban megjelent gulagról szóló trilógiáját Alekszandr Szolzsenyicin munkásságához hasonlította a L'Express című folyóirat legfrissebb száma.

GULAG a Múlt-koron

A gulág hiányzik a köztudatból
Hatszázezer volt a magyar foglyok száma
Túlélők mesélnek a gulágról
Több száz amerikai a szovjet gulágon
Sztálini nemzetiség-politika, csecsen lázadás
Gulág, mint műemlék
A párizsi Édition du Rocher kiadóvállalat Demokrácia és diktatúra sorozatában két hónappal ezelőtt jelent meg Gábor Áron "Az embertől keletre" című szibériai trilógiája Mathias Kolos francia tolmácsolásában. A "Le cri de la taiga" (A tajga kiáltása) címmel kiadott kötetet Stéphane Courtois látta el előszavával, melynek kapcsán a francia folyóirat egyoldalas méltatást közölt a könyvről.

A lap megemlíti, hogy a szovjet terrorról kevesebb mű született, mint a náci diktatúráról, s az 1982-ben elhunyt Gábor Áron hétszáz oldalas műve - Szolzsenyicinhez hasonlóan - a kommunista diktatúra áldozataként megélt emberi megsemmisítésről szól. Gábor a II. világháborút követően tizenhat hónapot töltött teljes elzártságban: először pszichiátriai osztályon, majd börtönben, végül öt évet a gulagon. Száműzetéséből 1960-ban térhetett haza Magyarországra, ahonnan Münchenbe disszidált, és ott írta meg visszaemlékezéseit.

A L'Express szerint szibériai büntetését Gábor egy olyan könyvért érdemelte ki, amelyben az orosz fronton tapasztalt tudósítói emlékeiről írt, valamint egy olyan jelentésért, amelyet a romániai magyar hadifoglyok helyzetéről fogalmazott meg, amikor egy humanitárius misszióban vett részt. A háború után Gábort a szerinte szadista és hazug magyarországi szovjet nagykövet személyesen hallgatta ki, s ekkor értette meg, hogy az emberi szavaknak nincs többé súlya.

"A könyv felbecsülhetetlen értéke a harmadik személyben megjelenített írásmódban rejlik: minden konkrét, tapintható, kézzelfogható. Nincs vérfürdő, csak elviselhetetlen rombolás. Gábornak egyetlen ereje van: soha nem gyűlöl. Sem a fegyőrt, aki embertelenül bánik vele, sem a politikai komisszárokat, akik megkínozzák. Az áldozat úgy áll ellen, hogy végtelen jelentést ad egyetlen mosolynak, egy normális emberi szónak, egy napsütéses napnak" - írja a L'Express kritikusa.

(MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Gábor Áron könyve Szolzsenyicin munkásságához hasonlít

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tavasz: Megbízható elvtársak

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra