Amerika bocsánatot kér a lincselésekért
2005. június 15. 12:20
A szenátusnak csaknem kétszázszor kellett nekifutnia, mire sikerült határozatban elítélni a kisebbségiek elleni gyilkosságokat - áll Horváth Gábor cikkében a mai Népszabadságban.
<
|
Lincselések, tömeghisztériák |
| A salemi boszorkányok titka Antiszemitizmus az 1956-os forradalomban Lynchings in America American Lynching About Lynching Lynchings in America |
Az elmúlt évtizedekben a szenátus csaknem kétszázszor próbálkozott a lincselést tiltó törvényt hozni, ám ez nem sikerült, mert mindig akadt honatya, aki a dolgot obstrukcióval vagy más jogi praktikákkal megakadályozta. Hiába volt 1882 és 1950 között hét elnök erre vonatkozó kérése, Amerika egészen mostanáig nem ítélte el a lincselést. A tömeg általi ítélkezés és azonnali kivégzés gyakorlatát Charles Lynch virginiai ezredes vezette be a britek elleni függetlenségi háború idején. Ekkor a partizánmódszerekkel harcoló királypárti lojalistákkal végeztek így. Az amerikai polgárháborút követően a módszert egyre inkább a déli államokban élő fehér csőcselék elégedetlenségének levezetésére, illetve főként a fekete, de részben a mexikói és az indián lakosság terrorizálására alkalmazták. 1890 és 1920 között átlagban minden hétre jutott egy lincselés, amiről az újságok általában az első oldalon, gyakran fényképpel számoltak be. (A "népítéletekről" gyakran képeslapot is készítettek.)
"Délen a múlt nem történelem. Még csak nem is múlt." Az író William Faulkner keserű megállapítását az élet 2005-ben is igazolja. Az FBI nemrégiben exhumálta az 1955-ben Mississippiben meggyilkolt fekete kamasz, Emmett Till maradványait. A fiút azért ölték meg, mert utána fütyült egy fehér nőnek. A gyilkosok, akik egy napot sem ültek börtönben, már meghaltak, de néhány vélhető bűnrészes - köztük a nő - ma is él.
Ugyancsak Mississippiben kezdődött meg hétfőn az esküdtek kiválasztása egy 41 éve történt hármas gyilkosság ügyében. Három, a feketék jogaiért fellépő polgárjogi aktivistát - két fehér és egy fekete fiatalembert - előbb a Neshoba megyei seriffek vettek őrizetbe, majd elengedték őket. Kocsijukat azonban ekkor már követte két teherautó, megrakva a helyi Klu-Klux-Klan tagjaival. Félig elszenesedett holttestükre hónapok múlva bukkantak rá. A lincselés megszervezésével vádolt baptista lelkész és fűrésztelep-tulajdonos, Edgar Ray Killen most nyolcvanéves. A nyomozók eleve őt tartották értelmi szerzőnek, de 1967-ben az esküdtszék nem tudott egyhangú döntést hozni az ügyében. A tizennyolc egykori tettes közül még nyolcan élnek, most egyedül Killen ellen emeltek vádat.
A cikk a Népszabadságban
Támogasd a 
szerkesztőségét!
