790 éve adták ki a Magna Chartát
2005. június 15. 12:05
Hétszázkilencven éve, 1215. június 15-én adta ki I. (Földnélküli) János angol király a Magna Charta néven ismert oklevelet.
<
A sorozatos kudarcok nem csak János reputációját tépázták meg, de az államkincstárat is kiürítették. A különböző érdekcsoportok egyre nagyobb engedményeket csikartak ki a szorult helyzetbe került királytól. A vesztes francia háború után a bárók fellázadtak - a közvetlen kiváltó ok a pajzspénz bevezetése volt - és az uralkodót a Magna Charta - teljes nevén Magna Charta Libertatum, Nagy Szabadságlevél - kiadására kényszerítették. János korábban már többször tett ígéretet a főuraknak, hogy tiszteletben tartja jogaikat, ezt rögzítette írott formában is az oklevél.
A Magna Charta nem új törvény volt, hanem I. Henrik szabadságlevelének megismétlése és kibővítése. Bevezetésből és 63 részből áll, tartalma szerint kilenc részre osztható. Szavatolja az egyházi rend, a nemesség, a bérlők és a városok jogait és kiváltságait. Szabályozza a kereskedelmet, a vám- és pénzügyeket, a jog és az igazságszolgáltatás reformját. Rendelkezései szerint az igazságszolgáltatást senkitől nem tagadhatják meg, illetve nem lehet késleltetni; szabad embert tárgyalás nélkül nem lehet elítélni; jogszerű ítélet nélkül nem lehet letartóztatni, bebörtönözni, megfosztani birtokától, száműzni vagy más módon zaklatni. Nevezetes záró rendelkezése szerint egy 25 báróból álló bizottság a királyt erőszakkal is rászoríthatja a Magna Charta betartására.
| A szerződés aláírása (fantáziakép) |
A Magna Chartát János fia, III. Henrik négy alkalommal erősítette meg, majd ugyanígy tett 1297-ben I. Edward. A Magna Chartát az egész angolszász világban a modern szabadságjogok alapköveként tisztelik. Később is többször hivatkoztak rá, az angol jogfejlődésben mérföldkövet jelentő 1628-as Petition of Rights és az 1679-es Habeas Corpus is hivatkozott egyes pontjaira. A dokumentum eredeti példányát ma a British Múzeumban őrzik.
János maga nem tisztelte az általa aláírt papírt, s a pápa támogatásával vissza akarta szerezni megnyirbált hatalmát. Erre azonban nem volt módja, 1216. október 19-én meghalt, a trónon fia, III. Henrik követte.
(Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
