85 éve írták alá a trianoni békeszerződést
2005. június 3. 11:03
85 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én délután fél ötkor írta alá a magyar delegáció a versailles-i királyi parkban található Grand Trianon kastélyában a Magyarországra vonatkozó békeszerződést. Ezen a napon az üzletek és iskolák zárva maradtak, az újságok gyászkerettel jelentek meg, s ország lakossága százezres tüntetéseken fejezte ki tiltakozását.
A békediktátum előzményei messzire vezetnek. Az I. világháború során az antant-hatalmak, köztük különösen Franciaország, számára világossá vált, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hegemóniáját meg kell szüntetni. A központi hatalmak összeomlása teljessé tette ezt a törekvést, ráadásul a belpolitikai események (őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság) következtében a magyar csapatok a román, cseh, szerb katonákkal szemben nem tudtak hatékony ellenállást kifejteni. A román haderő a fővárost is megszállta, ahonnan csak 1919 őszén vonultak ki. A hatalom irányítása Horthy Miklós kezébe került, akinek az antant-hatalmak követeléseivel is szembe kellett néznie.
A magyar békedelegáció, gróf Apponyi Albert vezetésével 1920. január 6-án érkezett Párizsba. Az előzetes tárgyalások során egyértelműen kiderült, hogy a történelmi Magyarország helyén kisebb államokat képzeltek el a győztesek. Ennek során döntően magyarlakta területek is a tervezett határokon túlra kerülnének. Kezdetben úgy tűnt, hogy az amerikai és brit javaslatok ez utóbbiaknál kedvezőbb feltételeket ajánlottak, végül azonban a a franciák minden újratárgyalást feleslegesnek tartottak. A magyar fél az elejétől kezdve mindent megpróbált. Teleki Pál irányításával szakértők sora dolgozott azon, hogy ellenérveket hozzanak fel a határmódosításokkal szemben. Hangsúlyozták Magyarország történelmi szerepét, a magyarság kulturális erejét, és a valós etnikumi helyzetet. Az erőfeszítések azonban semmiféle eredményt nem értek el. A békeszerződés végleges változatának kézhezvétele után a magyar delegáció visszatért Budapestre, és május 19-én lemondott. Utolsó javaslatként a megállapodás aláírását javasolta, tekintettel az ország súlyos helyzetére és elszigeteltségére. Az okmányt végül magyar részről Benárd Ágoston népjóléti miniszter, és Drasche-Lázár Alfréd követ látta el kézjegyével.
Ha a békeszerződés számadatait nézzük, akkor a sokkhatás megérthető. Az ország területe - Horvátországot nem számítva - 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakőinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Magyarország így a térség kisállamává vált, körülötte szinte csak nagyobb országok jöttek létre. A legnagyobb területet - 103 ezer négyzetkilométert - Románia kapta, több mint 5 millió lakossal. Csehszlovákia 61 ezer négyzetkilométerrel és 3,5 millió fővel gyarapodott. A Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak Horvátországon túl 20 ezer négyzetkilométer és 1,5 millió fő jutott. Ausztria 4 ezer négyzetkilométerrel és 300 ezer lakossal növekedett. Rajtuk kívül Lengyelország (a Tátrától északra fekvő szepességi területek) és Olaszország (Fiume és környéke) is részesült a történelmi Magyarország darabjaiból.
|
A vörös térkép  |
Különösen fájdalmasan alakultak az etnikai változások. Az elszakított területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió (30,2 %) volt magyar. 1.6 millió élt Erdélyben és egyéb más, Romániának juttatott területeken, 1 millió Szlovákiában és Kárpátalján, csaknem félmillió a délszláv területeken élt. A burgenlandi magyarok száma 60-70 ezer, Fiumében 6-7 ezer volt, míg a lengyelországiak elenyésző mennyiséget jelentettek. Igaz, hogy születtek kisebbségvédelmi szerződések, ezek végrehajtása azonban nehézségekbe ütközött.
A békediktátum szétzúzta az addig a Kárpát-medence természetes védelmét élvező Magyarországot. Az erdők, nemesfémbányák, a természeti kincsek jelentős része a határokon kívülre került. A magyar vasútvonal is érzékeny veszteségeket szenvedett. A trianoni határok 40 %-ának (közel 1000 km) kialakításánál közrejátszhatott az a tény, hogy a közelben vasútvonal futott. Kárpátaljára például egy vasútvonal vezetett, aminek a legfontosabb csomópontja Sátoraljaújhely volt. A város végül Magyarországon maradt, viszont a fővonal, amely a város határától csak néhány méterre épült ki, már Csehszlovákiához került.
A trianoni békeszerződést végül 1921. július 26-án hirdették ki és iktatták törvénybe (1921. évi XXXIII. tc.). A Magyar Törvénytárban 130 oldalt tesz ki, 14 részből, 364 cikkből, és ezeknek számos függelékéből áll.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
