Megtalálták az alexandriai egyetemet
2004. május 11. 01:05
Egy lengyel és egyiptomi szakemberekből álló régészcsapat rábukkant az alexandriai egyetem maradványaira - olvasható a Los Angeles Timesban. Egykor itt működött Arkhimédész, Euklidész és az ókori tudomány sok más legendás tudósa.
<
Mind a 13 előadóterem kiképzése hasonló, miként méreteik és arányaik is megegyeznek - mondta Hawass. A termek három oldala mentén U-alakot képező padsorok futnak végig. A helyiségek legfeltűnőbb eleme mégis az az emelvény, ami a padsorok között, központi helyen található. A régészek szerint ez kétségkívül a `katedra`, az előadó helye lehetett.
`Most először sikerült a görög-római időkből származó, ennyire komplex és épségben maradt előadótermeket feltárni az egész mediterrán térségben` - mondta Hawass. `Valószínűleg a világ legrégibb egyetemét találtuk meg.`
A felfedezés `elképesztő jelentőségű` - állítja Willeke Wendrich, a Kaliforniai Egyetem régésze. `Azt eddig is tudtuk, hogy az egyetem létezett, és a korabeli tudomány központja volt, de eddig csak szöveges híradásokból ismertük. Azt nem tudtuk, hol kell keresni` - mondta a los angelesi tudós.
Alexandria egy Rhakotis nevű jelentéktelen nílusi halászfalucska volt, míg Nagy Sándor nem választotta birodalma fővárosául. I. e. 320-ban lett Egyiptom fővárosa, hamarosan pedig a Földközi-tenger egész térségének legerősebb, leghatalmasabb központja lett. Itt épült a Fároszi Világítótorony - az ókori világ egyik csodája - és a híres könyvtár, melyet később tűzvész pusztított el.
Ezen az egyetemen találta fel Arkhimédész a ma is használatos, csavarmenetes vízemelőt; itt fektette le Euklidész a geometria alapszabályait; és itt számolta ki Eratosztenész a Föld átmérőjét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
