Kőkori település Pompei hamuja alatt
2005. április 22. 11:04
A kőkori település romjai arra utalnak, hogy a Vezúv nem először pusztított 79-ben: a település elődjét is láva és hamu pusztíthatta el.
A régészek nemrég megégett fadarabokat és tönkölybúza-szemek elszenesedett maradványait találták meg Pompei alatt - jelentette be a Stockholmi Egyetem csoportvezető régészprofesszora, Anne-Marie Leander Touati az AFP hírügynökségnek. A C-14 módszerrel elvégzett kísérletek szerint a leletek prehistorikus időkből, i. e. 3500-ból származnak` - mondta el Touati. Ez a bejelentés azért is keltett komoly szenzációt, ugyanis egész mostanáig azt hitték, hogy a város területe először csak a bronzkor (kb. i.e. 1900-800) idején vált lakottá.
A svéd régészek épp egy komolyabb nemzetközi projekt keretén belül térképezték fel Pompei környékének római romjait, mikor felfedezték a régi várost. "Igazi szerencse volt" - mondta el Leander Touati azt magyarázva, hogy a csoport egy alig ismert kutat vizsgált meg, ahol annak használatát próbálták kinyomozni, és ekkor bukkantak a leletekre. "Azt vettük észre, hogy a kút jóval mélyebb, mint hittük, így leküldtünk egy srácot a kút aljára. Ő ott elmozdított valamit, és rögtön a prehistorikus időkben találtuk magunkat" - mondta el a professzornő.
A kőkori maradványokat vékony hamuréteg borította. Ezeken kerámia-nyomokat találtak, melyek Touati szerint a bronzkorból származnak, majd több geológiai réteg után következnek a város maradványai, melyeket szintén hamu borít - így áll össze Pompei egész története. Touati és csoportja most a következő lépést tervezi, amelyben először "újra leereszkedünk a kútba" - mondta a professzornő.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
