Mi volt előbb: a nyúl vagy a tojás?
2014. április 20. 15:45
A nyúl és a tojás napja
Az angolszász "Húsvét" (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre szóra vezethető vissza, legalábbis Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint. A magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli. Bár Bede művében a történet szimpla kommentárként jelenik meg, jó tudni, hogy a 19. század előtt sehol, semmilyen formában nem kötötték össze Eostre nevét a húsvéti nyuszival. Elképzelhető, hogy ez egy ekkortájt megszülető történet volt, amelyet ügyes kezek illesztettek be a történetíró munkájába.
De ki is volt ez az Eostre? Eostre istennőt, a tavasz és a termékenység úrnőjét Bede szerint a legtöbbször nyúlfejjel ábrázolták, vagyis a húsvéti nyúl pogány őse lehetett. A nyúl a termékenység szimbóluma, így a tavaszünnep és a húsvét pogány eredetű termékenységi rítusokra vezethető vissza. Bizáncban ráadásul a nyúl a kereszténység felvétele után egyenesen Krisztus szimbóluma lett. A termékenység másik ismert szimbóluma a tojás, a tisztaság, a termékenység és elsősorban az élet, az újjászületés jelképe. Bede története szerint az istennő kedvenc madarát nyúllá változtatta, hogy ezzel is a gyerekeket szórakoztassa. A madárból lett nyúl azonban hamarosan színes tojásokat tojt, s a tojásokat az istennő a gyerekeknek adta.
A tojások festése ókori hagyomány, amit a 13. századtól írásos emlékek is megörökítenek. A húsvéti tojás első írásos említése 1615-ből Strasbourgból származik. Nyugat-Európában a leginkább kedvelt tojásfesték a piros, míg Kelet-Európában az arany volt. A többsznű tojások a 17. századtól terjedtek el.
A húsvéti nyúl eredetileg a német protestánsok trükkje volt, hogy ne kelljen végigéhezni a katolikus hagyomány szerinti nagyhetet. A tojást tojó nyúl ötlete pedig az 1700-as években született meg az Egyesült Államokban. A pennsylvaniai holland telepesek az "Osterhase" vagy "Oschter Haws" (azaz a Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. A Mikuláshoz hasonló ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól gondosan kikészített sapkáikba. A 18. században kialakult Halloweenhez és Valentin-naphoz hasonlóan a húsvéti nyúl szokása is rövid idő alatt elterjedt, a keresztény-zsidó ünnepkörhöz szorosan kapcsolódva pedig széles körben népszerűvé vált.