III. Ramszesz

2005. január 30. 17:50

más néven USZEMAATRÉ MERIAMON (megh. Kr. e. 1156. Théba [Egyiptom]), az egyiptomi 20. dinasztia (kb. Kr. e. 1186-1070) fáraója Kr. e. 1187-től; három nagy háborúban megvédte országát az idegen hódítóktól, így uralkodása legnagyobb részében biztosította Egyiptom nyugalmát. Utolsó éveiben azonban belső zavargásokkal és egy államcsínykísérlettel kellett szembenéznie.
Apja Szétnaht, a 20. dinasztia megalapítója volt. Ramszesz egy olyan Egyiptom trónjára lépett, amelyben még érezhetők voltak az előző dinasztia végnapjaiban dúló polgárháború utóhatásai. Uralkodása ötödik évében a szövetséges líbiai törzsek megtámadták a Nílus-delta nyugati részét azzal az ürüggyel, hogy a fáraó beavatkozott főnökük utódlásába; valójában területet akartak szerezni Egyiptomban, mint már a 19. dinasztia idején is. III. Ramszesz döntő győzelmet aratott felettük.

Két békeév után még veszélyesebb támadással kellett Egyiptomnak szembenéznie; a fölközi-tengeri szigetekről és Kis-Ázsiából jött népcsoportok tengeri népek néven ismert szövetsége közeledett tengeren és szárazföldön Egyiptom felé, miután már szétzúzta a kis-ázsiai Hettita Birodalmat és feldúlta Szíriát. Ramszesz szárazföldi hadserege feltartóztatta az ellenséget Palesztinában, a támadó hajókat pedig sikerült csapdába csalni a Nílus szövevényes deltaágaiban. Egyiptom ily módon meghiúsította az északi hadak győzelmét, de a tengeri népek két csoportja telepedett le a palesztinai partokon, Gáza és a Karmel-hegy között. Egyiptom kénytelen volt lemondani szíriai-palesztinai birodalmának visszaállításáról.

További két békeév következett, de Ramszesz uralkodásának 11. évében a líbiaiak újra beszivárogtak a Delta nyugati részébe. A fáraó ismét legyőzte őket, miután foglyul ejtette vezérüket.

Ezután Ramszesz már nekiláthatott reformjainak: foglalkozás szerinti osztályokba szervezte az egyiptomi társadalmat. Medinet Habuban, Théba nyugati részén befejezte nagy temetkezési templomát, palotáját és városát. Karnakiban új épületekkel bővítette ki a nagy thébai templomegyüttest. Ösztönözte a kereskedelmet és a kézműipart, tengeri kereskedelmi expedíciót küldött, az Afrika szarván fekvő Puntba, továbbá rendelkezett a Sínai-félsziget rézkészleteinek kitermeléséről, és talán a núbiai aranybányákat is újra megnyittatta.
A nyugalom és fellendülés időszaka után közigazgatási nehézségek és összeesküvések keserítették meg élete utolsó éveit. Uralkodásának 28. éve táján korrupció miatt leváltotta Alsó-Egyiptom vezírjét. Egy évvel később a thébai királysírok építésén dolgozók beszüntették a munkát, mert kéve kapták meg havi ellátmányukat; a munkabeszüntetésnek csak az egész országért felelős felső-egyiptomi vezír közbelépése vetett véget.

Uralkodása vége felé egyik másodfelesége összeesküvést szőtt a fáraó meggyilkolására, hogy fiának szerezze meg a trónt. A terv valamiképpen kitudódott, és az összeesküvőket bíróság elé állították. A fáraó vagy az összeesküvés következtében halt meg, vagy nem sokkal azután, de a feljegyzések nem tartalmaznak adatot a merénylet évéről, és a király múmiája nem utal sebesülésre. Ramszesz Thébában halt meg uralkodása 32. évében, IV. Ramszesz trónörökös követte az uralkodásban.