A római konzul, Titus Quinctus Flaminius az iszthmoszi játékok alkalmával ünnepélyesen kihirdeti `Görögország szabadságát`.Ezzel a proklamációval - miután a második makedón háborúból győztesként került ki - Róma egész Görögországban megszünteti a makedónok hatalmi befolyását, és a görög államoknak, a poliszoknak visszaadja önkormányzatukat (autonómiájukat). De ami nemes cselekedetnek tűnik, az valójában nem más, mint a hatalom átvétele: a szétszabdalt hatalmi harcokban megosztott görög világ szabadítója burkolt uralmának esik áldozatul. Az eddig makedón megszállás alatt lévő városokban (Akrokorinthosz, Khalkisz, Démétriasz) római csapatok váltják fel a makedón katonákat. Róma ünnepélyes kiáltványa a szabadságról tehát nem más, mint a hatalomátvétel szelíd formája. Jelzi, hogy a rómaiak megkezdték vezető szerepük kiépítését a hellenizált Keleten. Hellász most kezdődő, általános politikai újrarendezése a szociális és gazdasági ellentmondások élezésével új elégedetlenséget szül. A görögök, akik frissen visszanyert szabadságuk okozta örömmámorban úsznak, ezt egyelőre nem veszik észre.