Egy orosz matematikusnő volt a világ első női egyetemi tanára
2005. január 14. 11:55
155 éve született Szonja Vasziljevna Kovalevszkaja orosz matematikusnő.
Apja Corvin-Krukovszki tüzértábornok, Mátyás királyunk egyenes leszármazottja volt. Kovalevszkaja apja ballisztikai jegyzeteiből ismerkedett meg a matematikával. Mivel Oroszországban nő nem tanulhatott egyetemen, Szofija férjhez ment Voldemar Kovalevszkijhez - aki később ismert paleontológus lett -, és 1869-ben Berlinbe utaztak. Ott Kovalevszkij paleontológiát, felesége pedig matematikát tanult. Ám az egyetem itt sem engedte meg nőknek az előadások látogatását, ezért magánúton vett órákat. Tanára 1874-ben bemutatta a göttingeni egyetemen Kovalevszkaja három dolgozatát: a parciális differenciálegyenletek elméletéből, a Szaturnusz-gyűrű alakjáról és a harmadrangú Abel-integrálok egy osztályának elliptikus integrálokra való visszavezetéséről. E dolgozatok alapján az egyetem doktori szigorlat nélkül megadta Kovalevszkajának a filozófia doktora tudományos minősítést. 1874-ben tért haza Oroszországba. Hiába becsülték külföldön, mégsem adhatott elő az egyetemen, a magiszteri vizsgát sem tehette le. 1884-ben az akkoriban megnyílt stockholmi egyetem hívta meg, s további tudományos és oktatói tevékenységét Stockholmban fejtette ki, így ő lett a világ első női egyetemi tanára. Egyetemi előadásainak tárgya főleg az algebra és a differenciálegyenletek voltak, jelentősek a matematika és a fizika területén elért tudományos eredményei. Szépirodalmi munkássága is jelentős, gyermekkori visszaemlékezéseit 1895-ben adták ki Párizsban. 41 éves korában, 1891-ben hunyt el.
(MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
