Spanyol belviszály Franco halállistái körül
2005. január 6. 13:07
A Salamanca-iratok története
A Salamanca-iratok néven ismert archívumot (melynek hivatalos neve Archivo General de la Guerra Civil - A Polgárháború Általános Achívuma) jelenleg Kasztíliában, a salamancai Szt. Ambrus kolostorban őrzik. Az irategyüttes egyértelmű bizonyítéka Franco `kereszteshadjáratának`, melynek során meg akarta tisztítani Spanyolországot mindazoktól, akik ellenezték az 1936. júliusi katonai hatalomátvételt, vagy azoktól, akik a köztársaságiak bukása után véleményükkel szembeszegültek a diktatúrával.
| Keresztes hadjárat a másként gondolkodók ellen: nacionalista plakát a spanyol polgárháború idejéből |
Amikor Barcelona 1939. janur 26-án elesett, a várost a megszállók a hatékony kutatás érdekében azonnal 10 szektorra osztották. Az ellenséges dokumentumok felkutatását kb. száz ember végezte, akik munkáját segítette a rendőrség is. Az ügynökök fő célpontjai a közhivatalok, a katalán parlament és az emigráns baszk kormány iratai voltak, de elkobozták és átkutatták valamenyi párt, szakszervezet, iskola, kulturális egyesület (köztük dalárdák, vegetáriánus egyesületek és sportklubok) iratait is.
Betörtek magánkönyvtárakba és a politikusok feljegyzései mellett elkobozták a vezető értelmiségiek magánjellegű jegyzeteit, papírjait is. A kutatás eredményeképp 3500 zsáknyi iratot szállítotak Salamancába, ahol Fraco felütötte a főhadiszállását. Az anyag átvizsgálása után az ügynökök mintegy hárommillió egyéni kartont nyitottak az ellenzékiekről, s ezekre támaszkodva üldöztek, bántalmaztak vagy gyilkoltak meg számtalan embert az 1950-es években.
Az érintettek először 1978-ban követelték vissza a Salamanca-iratokat, azóta pedig egyre sűrűbben és határozottabban. 1996-ban úgy tűnt, a szocialista párt (PSOE) vezette kormány eleget is tesz a követelésenek, ám Salamanca akkori - szintén szocialista - polgármestere hatalmas tömegtüntetést szervezett, melyen az író, Gonzalo Torrente Ballester kijelentette: a Salamanca-archívum a "szerzés jogán" a városé, és az is marad. Az 1996-os választásokon győztes konzervatív Néppárt rákényszerült, hogy bizottságot állítson fel, amely majd dönt az iratok sorsáról. (A bizottságba különös módon egyetlen levéltáros sem került.) 2001 júliusában a bizttság kimondta: az irategyüttes egységességének védelmében egyetlen dokumentumot sem szabad elmozdítani jelenlegi helyéről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
