Felfedezték az Andok legősibb civilizációját
2005. január 7. 10:11
5000 éve ősi civilizáció, a legrégebbi ismert amerikai közösség virágzott a mai Peru területén.
A radiokarbon-kormeghatározás szerint, a mai Peru fővárosától, Limától északra, a Norte Chico tartományban feltárt kultúra i.e. 3000 és i.e. 1800 között virágzott. "Más, ebből a korból származó, és ilyen kiterjedésű lelőhelyeket nem ismerünk az Új Világban" - közölte Jonathan Haas, a chicagói Field Múzeum antropológus kurátora. - "A kultúra, ami ezen a kis területen az i.e. III. évezredben kialakult, az alapját képezte az Andok 4000 éves kulturális virágzásának."
A civilizációt kőpiramisok, hatalmas szentélyek, összetett öntözőrendszerek, és mezőgazdasági termelés jellemezte. A három széljárta völgyben körülbelül 20 területi központ létezett, amelyek, úgy tűnik egymással versengtek a minél impozánsabb épületeikkel - néhányuk elérte a 26 méteres magasságot is. "Talán szervezett vallásuk is volt" - mondta Winifred Creamer, az Észak-Illinoisi Egyetem antropológusa. - "Vallásos jellegű, ember formájú szobrocskákat találtunk."
Az ősi közösség szoros, kölcsönös függésben élt a régészek által már jóval korábban felfedezett parti településekkel. Norte Chico népe gyapotot és pamutot termesztett, amit halra cseréltek a partvidéken élőkkel. A régészek már régóta ismerik a mai Peru partjain élt halászok településeit. Eddig úgy gondolták, hogy ez volt Dél-Amerika első civilizációja, de a radiokarbon-kormeghatározás azt mutatta ki, hogy a norte chicoi leletek egykorúak a parti ásatások leleteivel, ami arra késztette a tudósokat, hogy újragondolják azt a feltevést, miszerint minden korai civilizáció a tengermelléken alakult ki.
"Norte Chicoban, a kulturális fejlődés során egy viszonylag egyszerű, vadászó és gyűjtögető közösségből bonyolult társadalmi és politikai szervezet alakult ki" - nyilatkozta Alvaro Ruiz, az Észak-Illinoisi Egyetem munkatársa. - "Ennek az új felfedezésnek a birtokában újra kell gondolnunk a perui és más dél-amerikai civilizációk társadalmi, kulturális, és gazdasági fejlődésének kezdeteit."
I.e. 1800 után, amikor a települések elnéptelenedtek, úgy tűnik, hogy Norte Chico lakossága Peru más vidékeire költözött, és magukkal vitték találmányaikat, kultúrájukat. "Az egyik elképzelés az, hogy öntözőrendszerüket kibővítették a termékenyebb északi és déli területek felé" - feltételezi Creamer professzor. - "Érdekes, hogy a Casma-völgyben, amely pontosan északra terül el, még nagyobb piramisok találhatók, amelyek talán a következő kulturális lépcsőt jelentik." - Creamer professzor lehetségesnek tartja, hogy más, jelentősebb civilizációk, mint például a Chavin kultúra, amely 3000 évvel ezelőtt virágzott, talán a norte chicoi emberek hagyatéka.
Mindezeken túl, még mindig kérdéses, hogy a norte chicoi közösség "civilizáció" volt-e önmagában? Minden antropológus másképpen definiálja a civilizáció fogalmát, és némelyiknek Norte Chico nem felel meg. "Egyesek azt mondják, nem nevezhető civilizációnak" - mondta Creamer professzor. - "Rendkívül kevés kézműves és művészeti alkotásukat ismerjük. Ha pedig úgy fogalmazunk, hogy egy civilizációnak városiasnak is kell lennie - nos, még nem tudjuk, hogy a lelőhelyeken találunk-e városközpontokat."
Ettől függetlenül nagy az öröm Creamer professzor és kollégái körében, hogy felfedezték ezeket a történelmi helyszíneket, mielőtt a modern mezőgazdaság elpusztította volna őket. "Perunak vannak lelőhelyeket védő törvényei, de nem mindig alkalmazzák őket. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy rábukkantunk ezekre a leletekre, mielőtt csatornavíz vagy tyúkfarmok alá kerültek volna."
szerkesztőségét!
