Régészeti kutatások és egyéb felfedezések 2004-ben
2005. január 5. 11:42
2004 végén sorra vettük, mi foglalkoztatta a történész-szakmát és a történelem iránt érdeklődő nagyközönséget. A Múlt-kor sorozata végigjárja az év legfontosabb évfordulóit, felfedezéseit, történelmi filmjeit vagy éppen történelemmel kapcsolatos botrányait. Sorozatunk első darabjában az idei évfordulókat tekintettük át, a másodikban a történelmi botrányoknak és rejtélyeknek jártunk utána, a harmadikban a történelmi filmtermést foglaltuk össze. A 2004-es évet lezáró negyedik cikkünk az idei régészeti eredményekkel és különös felfedezésekkel foglalkozik.
Régészeti eredmények Magyarországon 2004-ben
Először nézzünk körül itthon: mit tárt elénk Magyarország földje az idén? Az első fontos hír Győr-Sopronból érkezett: januárban a győri Xantus János Múzeum szakemberei megkezdték a Ménfőcsanak határában feltárt kelta temető tárgyi emlékeinek feldolgozását. 2003 őszén ugyanis koporsós temetkezés nyomaira bukkantak az i. e. 3. századból.
Ezután jóval fiatalabb emlékekről számolhattunk be: májusban arról, hogy a régészek Szegednél nagy valószínűséggel megtalálták annak a római kőfaragványokat szállító hajónak a maradványait, mely 1723-ban egy kikötési manőver során süllyedt el. Júniusban pedig arról, hogy a második világháború észak-balatoni légi csatái során lezuhant német Messerschmitt vadászgép maradványainak kiemelését kezdték meg az észak-zalai Kisvásárhely határában.
A nyáron magunk is ellátogattunk Szentendrére, és fényképes beszámolót készítettünk a római katonai tábor feltárásáról. A 11-es út közelében húzódó egykori Ulcisa Castra nevű tábor a Római Birodalomban a környék védelmi rendszerének fontos részét képezte az első és negyedik században: többek között szír íjászok és a dalmáciai lovasság emberei állomásoztak benne.
|
Folyik a római katonai tábor feltárása Szentendrén (Fotó: Múlt-kor) |
Érdekes elmélettel állt elő augusztusban egy Heves megyei régész, aki szerint őskori erődítményekre épülhettek a kora Árpád-kori földvárak. Országszerte már eddig is több kora Árpád-kori földvár - például a soproni, az edelényi és a sályi ispáni várak - feltárása során találkoztak a régészek az ún. "vörös sánccal". A hipotézis szerint őskori erődítmények maradványairól van szó, ám most megtalálták a faszerkezetű földvár maradványait is. Mindez pedig arra utal, hogy a kora Árpád-kori erődöt egy őskori erődítésre építették.
Ősszel kiderült: Erdélyben tudni vélik, hol nyugszik Petőfi. A kozákok által súlyosan megsebesített Petőfi Sándor állítólag a Segesvár melletti Bún helység egyik házába menekült, s ott elbújt az egyik kemencében. A ház román gazdája pedig már csak a csata után vette észre a sebeibe addigra belehalt ifjat, akit el is temetett.
Meglepő, de már az ősember is végzett környezet átalakító tevékenységet - derült ki azokból az egyedülálló őskori régészeti leletekből, amelyeket a miskolci Avason találtak novemberben. Az őskori ember kovalelőhelyén harmincezer és ötvenezer éves szerszámok, használati eszközök kerületek elő, amelyek rendkívül erősek és szembetűnően "szakszerűen" vannak megmunkálva. Ezek az eszközök már újfajta "technológiával" készültek; párhuzamos élüknek, szabályos alakjuknak köszönhetően sokkal hatékonyabban és sokoldalúbban használhatták azokat - állítják a kutatók.
A hazai régészet két nagy személyiségéről is megemlékeztünk az idén: márciusban Rómer Flóris halálának száztizentödik évfordulója kapcsán írtunk a magyar régészet atyjának tekintett tudós papról, aki jelentős szerepet játszott a magyar művészettörténet és műemlékvédelem megalapozásában is. Júliusban pedig az elsősorban íróként ismert Móra Ferenc születésének százhuszonötödik évfordulójára emlékeztünk: Móra a szegedi múzeum igazgatójaként jelentős leleteket hozott felszínre a Dél-Alföldön és főként Szeged környékén.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
