Millió éves műalkotás
2004. március 18. 12:00
Egy bulgáriai barlangban valószínűleg megtalálták a szimbolikus gondolkodás eddig ismert legrégebbi nyomát - még akkor is, ha a szóban forgó alkotás csupán állatcsontba vésett rovátkákból áll.
<
16 állatot láttam itt... |
A Bordeaux-i Egyetem kutatói szerint kizárt, hogy a rovátkák valamilyen hasznos, gyakorlati tevékenység - pl. a hús lemetszése a csontról - nyomai lennének. A tudósok többsége egyelőre úgy véli, hogy a szimbolikus gondolkodás képessége csak jóval később, a Homo sapiens megjelenésével alakult ki. A képen is látható, 8 cm hosszú csontot az északnyugat-bulgáriai Kozarnika-barlangban találták. Egy másik, ugyanerről a helyszínről származó csonton 27 bemetszést számoltak össze.
"Ezek a rovások már csak azért sem keletkezhettek vadászatkor vagy az állat feldarabolásakor, mert az állatnak ezen a részén semmi sincs, amit vagdosni kéne. Semmi kétség: ez szimbolikus tevékenység" - mondta Dr. Dr Jean-Luc Guadelli, a Bordeaux-i Egyetem kutatója a BBC News Online-nak. Mikor elődeink az elejtett állatok húsát lekaparták, csakugyan összekarcolták a csontokat. Ám a francia és a bolgár tudósok szerint a Kozarnika-barlangban talált csontokon látható rovátkák túl pontosak ahhoz, hogy a hús lehántása közben esett, véletlen karcolásoknak tekinthessük őket.
"Vajon mit jelentenek ezek a szimbólumok? Ezt lehetetlen kideríteni. Arra gondolok, valami olyasmit írhattak rá, amit közölni akartak a többiekkel. Például azt: ť16 állatot láttam ittŤ. Valami nyelvféleség lehetett." Számos kutató véli úgy: a szimbolikus gondolkodás képessége mindössze kb. 50 000 éve vált általánossá fajunkban. Azok a bizonyítékok tehát, melyekkel ennek a képességnek jóval korábbi megjelenését kívánják alátámasztani, felettébb bizonytalan hitelűek.
...vagy csak érdek nélkül tetszett |
Dr. Guadelli és kollégái egy ugyanebből a korból származó emberi őrlőfogat is találtak a rovátkolt csontok közelében. A fog valószínűleg a Homo erectus egyik példányától származik. Ez a faj épp akkor terjedt szét afrikai bölcsőjéből, amikorra a rovátkolt állatcsontokat datálják.
A rovátkolt csont valószínűleg egy ismeretlen szarvasmarhafélétől származik. Olyan talajrétegekből került elő, melyeknek korát paleomágneses eljárással állapították meg. Az ásatásokról egy Rennes-ben rendezett régészeti szimpozionon számoltak be a kutatók. Eredményeiket az angol nyelvű régészeti szaksajtóból hamarosan megismerheti a tudományos közvélemény.