A legnagyobb magyar március tizenötödikéje
2004. március 15. 12:00
Mit írt gróf Széchenyi István naplójába 1848. március 15-én, azon kívül, hogy epekövei borzasztóan kínozták?
<
Széchenyi István naplóbejegyzése 1848. március 15-én
| Eladtuk az országot két Lajosért |
Az egész úgy tűnik fel előttem, mint valami rossz álom! Ó, szent Nemezis! - Egy lengyel és Kossuth hordják a gyúlékony anyagot a tűzre! Az előbbi tán Sobieskinek leszármazottja... az utóbbit mártírrá avatták s bolondnak tartották. - Szegény Metternich herceg - Ferenc császár rendszere, melynek az abszurdumhoz kellett vinne . . . és [- - -] okozták bukásodat! -
Mit lehet tenni? B[atthyány] Lajost és K[ossuth]ot - kell támogatni! - Hallgatnia kell minden gyűlölségnek, ellenszenvnek, minden becsvágynak. Nem fogom tévútra vinni őket; hogy "szolgálni"-e? Ez az egészségemtől függ. - Este Z[ichy] Félixnél. -
"Nous avons vendu le pays pour deux Louis!" [Eladtuk az országot két Lajosért!] - BATTHYÁNY ÉS KOS[SUTH] LAJOS. -
A Ferenc Károlyon Bécsbe. Én a hosszú tollal. Lelkesedés! Akár egy méhkas! "A heréknek végük! C'est la fin de l'histoire! [Ez a történet vége!] - Én egy kéziratot javaslok... melyet a császárnak alá kell írnia. Egész egyszerűen: "István az én 'alteregó'-m. [Azaz: István főherceg rendelkezzék királyi jogkörrel.] Elfogadják.
"Föltesszük magunknak a kérdést: Milyen lesz az atmoszféra Bécsben?" - Zászlók, lövések fogadnak és Inkey Sándor Orosszal etc. etc. Kos[suth]tal és B[atthyány] Lajossal mint küldöttséget. -
A Jägerzeilén szállunk ki. Az egészenek rebellió-színezete van. - Kos[suth]ot... többször virágokkal koronázzák, - egzaltált bécsiek, lengyelek és itáliaiak ölelgetik. Én M[adame] Kos[suth]tal egy kocsiban - ki reszket! - Miután Kos[suth] diadalmenetben a Károly főhercegbe vitetett, B[atthyány] Lajossal a Munschba ebédelni. "OLLY CSEND & REND VOLT... SENKI NEM LOPOTT." - Ezt mondják; - és örvendeznek!!! Elrémülök... mert ez bizonysága annak, hogy még a tolvajok sem kalkulálnak... hanem már ők is fanatizálva vannak! - - Azután vele István főherceghez. - Mivelhogy Bécsben... az atmoszféra - B[atthyány] és K[ossuth] vélekedésének kedvezett, - a kéziratot [ti. a magyar küldöttség tagjai által előzetesen megfogalmazott leirattervezetet] átvették, FELELŐS MINISTERIUM etc. Batt[hyány]... mint miniszterelnök - - Hadakoztam... kiváltképp B[atthyány] neve ellen - hogy megkíméljem a császári házat ettől a közvetlen megaláztatástól..., mely végre is, ha van bennök erély - szakítást is eredményezhet. Tüstént gyanúba fogtak. S ez odáig ment - hogy végre azt mondta nekem W[enckheim] Béla... 'Hadd menjen minden a maga útján, mert még leszúrnak.'
B[atthyány] és én elmentünk István főherceghez. Én adtam elő. - Megijedt - és Kolowrathoz küldött bennünket... ki remek benyomást tett ránk -. B[atthyány] Lajos K[ossuth]hoz. - Én István főherceghez - - hogy holnap érintkezésbe [lépjek] Lajos főherceggel. Midőn Kos[suth]hoz érek -, mindent izgalomban találok - - Zs[edényi] egy levele miatt. "MOST MÉG JOBBAN MEG KELL SZORÍTNI A DOLGOT" - - - kiáltja Bónis és Bernáth Zs[igmond] [- - -] MEGCSALT. - Alvás?! Nyomorultul... Epekövek! -
Széchenyi István: Napló (Gondolat, 1982)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
