I. Károlyt kiáltják ki Spanyolország királyának
2004. szeptember 13. 12:06
II. (Katolikus) Ferdinándnak, Aragónia királyának, Kasztília kormányzójának halála után alig két hónappal unokáját, I. Károlyt kiáltják ki Spanyolország királyának. Károly Szép Fülöpnek, a burgundi tartományok kormányzójának és Kasztília királyának, valamint II. Ferdinánd és Kasztíliai Izabella egyik lányának, Őrült Johannának az egyik fia. Izabella és Ferdinánd házassága 1469-ben Kasztília és Aragónia perszonáluniójához vezet (1474. XII. 14.), de nem azok egyesítéséhez. Izabella 1504-ben bekövetkezett halála után a kasztíliai nemesség vonakodott átruházni a kormányzói hatalmat Ferdinándra. Inkább Johannának és Szép Fülöpnek ajánlották fel a kasztíliai koronát. Csak Fülöp 1506-ban bekövetkezett halála mentette meg Ferdinánd számára Kasztíliát, mivel lánya, Johanna átadta neki a hatalmat. II. Ferdinánd és Izabella korlátozták birodalmukban a nemesség hatalmát, a városokat pedig széles körű rendőri feladatokkal és bíráskodási hatáskörrel látták el. Az egységesítési folyamat legfontosabb eszközét az inkvizíció jelentette, mivel azt hirdették, hogy a vallási egységnek a politikai egységet kell elősegítenie. Az inkvizíció elsősorban a zsidók és a mórok (muzulmánok) ellen irányult, Granada meghódítása 1492-ben véget vett a reconquistának, a mórok Spanyolországból való kiűzetésének. A két uralkodó külpolitikája fektette le a spanyol gyarmatbirodalom alapjait, és tette végül Spanyolországot Franciaország mellett hatalmi tényezővé a Földközi-tenger nyugati részén és a világtengereken.