Csezmicei János (1434-1472), Vitéz János esztergomi érsek unokaöccse Ferrarában, majd Padovában tanult. A később Janus Pannonius néven író humanista költőt a latin nyelven verselők legkiválóbbjai közé sorolták. Mátyás trónra lépte után hazatért. Előbb váradi kanonok, majd 1459-től pécsi püspök lett. 1471-ben Mátyás külpolitikája Magyarország ellen fordította a térség államait. A megújuló cseh háborúk, a török elleni védekezés elhanyagolása, a súlyos adóteher, a királyi zsoldosok önkényeskedései belpolitikailag is elégedetlenséget szültek. A király elleni szervezkedés élére a háttérbe szorított Vitéz János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár, valamint Janus Pannonius állt. IV. (Jagelló) Kázmér kisebbik fiát, Kázmér herceget akarták trónra segíteni. Az 1471. évi budai országgyűlésen az előkelők többsége és a köznemesség azonban Mátyás mellé állt. 1472 márciusában a király elzáratta Vitéz Jánost. Janus Pannoniusszal a horvátországi Medvevárába menekülés közben végzett a tüdőbaj. Pécsett temették el.