Az antiszemitizmus-vizsgálat kutatási jelentése

2004. február 27. 11:15

Cigányellenesség

A megkérdezettek kétharmada szerint a cigányok többsége nem rendes ember, minden második diák úgy véli, hogy a cigányok semmit nem tesznek azért, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, és közel ennyien vannak, akik szerint a cigány lakosság számának növekedése veszélyt jelent a többségi társadalom számára. A megkérdezettek több mint egyharmada úgy gondolja, hogy a cigányokat kényszeríteni kéne, hogy úgy éljenek, mint a többi ember, és ugyanennyien vannak, akik szerint a cigányok körében a bűnözésre való hajlam genetikus adottság, minden ötödik megkérdezett pedig nyíltan támogatja a cigány lakosság szegregációját.

A véleménystruktúrák elemzése azt jelzi, hogy a történészszakos egyetemi hallgatók 36 százalékát egyértelműen cigányellenes beállítódás jellemzi, egynegyed részük véleményalkotásában keverednek a rasszista és a demokratikus beállítódást jellemző jegyek, és 39 százalék azok aránya, akik antirasszista, demokratikus álláspontot képviselnek ebben a kérdésben.

Rasszizmus skála

A zsidókkal és a cigánysággal kapcsolatos attitűdök együttes alakulását vizsgálva alakítottunk ki az ún rasszizmus skálát, amely e két kisebbség iránti attitűdjei alapján méri a kérdezettek kisebbségekkel kapcsolatos beállítódását. A rasszizmus skála egyes fokozatai közti megoszlások azt mutatják, hogy a történészhallgatók

15 százaléka nyíltan kirekesztő, rasszista álláspontot képvisel,
25 százalékuk a "kvázi rasszista" csoportba sorolható, akik az egyik kisebbséggel szemben egyértelműen kirekesztő álláspontot foglaltak el, a másikkal szemben tanúsított magatartásukat pedig bizonytalanság jellemzi,
12 százalékuk az egyik kisebbséggel szemben elfogadó a másikkal pedig elutasító,
6 százalékuk az egész kérdéskomplexum megítélésében bizonytalan,
18 százalékuk a "kvázi demokrata" kategóriába sorolható, vagyis az egyik kisebbséggel szemben az elfogadás, a másikkal szemben pedig a bizonytalanság jellemzi álláspontját,

24 százalék sorolható az egyértelműen demokratikus álláspontot képviselők táborába.

Az adatelemzés tanúsága szerint a rasszizmus skálán való elhelyezkedés szignifikánsan összefügg a tudásszinttel, és ettől nem függetlenül azzal is, hogy a kérdezett hány évet végzett el a történelem szakon. A felsőbb éves hallgatók körében általában alacsonyabb a rasszista álláspontot elfoglalók aránya, mint az alacsonyabb évfolyamon tanulók körében.

Az elemzés alapján kirajzolódó összefüggések egyértelműen arra mutatnak, hogy a történelmi ismeretek szintje szignifikánsan összefügg a kisebbségekkel kapcsolatos attitűdökkel; minél szélesebb körű tájékozottság jellemzi a kérdezettet általában a történelemi kérdésekben, annál valószínűbb, hogy a demokratikus állásponttal azonosul, és megfordítva; az ismeretek súlyos hiánya az esetek többségében erősíti a rasszista attitűdöt.

előző oldal 2 / 2

Antiszemitizmus
Cigányellenesség

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?