A Munkás- és Katonaküldöttek III. Oroszországi Szovjetkongresszusa kikiáltja az Oroszországi Föderatív Szocialista Szovjetköztársaságot (RSZFSZR). Oroszországot Szovjetköztársaságnak nyilvánítják, amely nemzeti szovjetköztársaságok föderációjából áll, s a hatalmat átadják a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjeinek. A kiáltvány részét képezi a kongresszus elé terjesztett és elfogadott okmánynak `a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól szóló deklarációnak`. A deklaráció terve veszi az osztálytársadalom megszüntetését, a szocializmus felépítését s a kizsákmányoló osztálynak az állam vezetéséből való kiiktatását. Megerősíti a földmagántulajdon társadalmasításáról és a bankok államosításáról szóló dekrétumokat. A deklarációt elfogadja a parasztküldöttek szovjetkongresszusa is, amely egyesült a munkás- és katonaküldöttek kongresszusával (I.13/26.). A bolsevikok soraiból kerül ki a munkás- és katonaküldöttek több mint 60, a parasztküldöttek 45%-a. A deklaráció alapelveit 1918. június 10-én felveszik az alkotmányba is. A bolsevikok 1918 eleji politikai intézkedései arra összpontosulnak, hogy terveket dolgozzanak ki a legfontosabb ipari üzemek villamosítására és hogy kampány indítsanak az írás-olvasás tanítására.