I. (Nagy) Péter cár célja, hogy Oroszország felzárkózzék Európához. Ennek keretében váltja fel a hagyományos bizánci eredetű időszámítást a Julián-naptár használata. A bizánci időszámítást először az i. sz. VII. században kezdték alkalmazni. Eszerint az időszámítás kezdete a Világ teremtésének időpontja, i. e. 5509. szeptember 1. A napév szerinti időszámításon alapuló Julián-naptár használatát i. e. 45-ben Gaius Ilulius -Caesar római államférfi vezette be. A Julián-naptárat 1582. X. 4/5-én XIII. Gergely pápa megújította (Gergely-naptár). A naptárreformot 1585-ben a legtöbb katolikus ország átvette; a protestáns Németországban és a skandináv államokban 1700-ban, Nagy-Britanniában 1752-ben kezdték alkalmazni. Kelet-Európa és a Balkán-félsziget ortodox vallású országaiban azonban még a régi Julián-naptárat használják (Oroszországban 1918-ig, Görögországban 1923-ig, Romániában 1924-ig).