Az 1950-es évek adminisztratív módszereinek mellőzésével indult meg az ún. új szocialista embertípus és az új, szocialistának nevezett szokásrendszerek kialakítása. Ezek közé tartozott a születéssel, temetéssel, kereszteléssel kapcsolatos szokások új formáinak bevezetése. Az egyházitól független világi temetésnek már volt hagyománya, jórészt a szocialista, szociáldemokrata mozgalomban. Most kitalálták a keresztelés helyett a névadást. A szülők gyermekeiket az anyakönyvvezető jelenlétében ajándékozták meg új nevükkel. A keresztszülők helyett a névadó szülőket nevezték meg. Szokássá vált az ünnepi aktushoz a helyi úttörőket köszöntésre felsorakoztatni.